Sintér-kút

Az ún. Sintér-domb északi oldalán található meredek árok Sintér-árok néven ismert Veszprémben. A terület onnan kapta a nevét, hogy ezen a területen laktak a sintérek, gyepmesterek, akik a kóbor háziállatokat is ide gyűjtötték. [1.]

A Sintér-árok aljában, a mai Kittenberger utcában lehetett megtalálni az egykori ásott kutat, az ún. Sintér-kutat, vagy a Kőszikla-aljai kutat. Ez a kút jó minőségű és bőséges mennyiségű vizet szolgáltatott, ezért kávával és kútágassal látta el a város. Emellé a kút mellé került telepítésre az első vízvezetéki gépház 1896-ban, azonban kezdetben ez a kút még nem volt bekötve a városi hálózatba. A kút bekötése a megnövekedett igények miatt vált szükségessé 1911. május 16-án. A város fejlődése az 1950-es évek elején megkövetelte a komolyabb vízhozamú vízbázisok üzembe állítását, ezért az 1952-ben végzett hidrogeológiai feltárásnak köszönhetően a Sintér kút közelében 1956 nyarára megtörtént egy új vízbázis, a Sintérkúti karsztakna kialakítása is, amely fölé épített szivattyúház ma is látható. [2.] Ez a kút az 1980-as évek végéig szolgáltatta a városi ivóvízhálózatba a jó minőségű karsztvizet.

 

„Veszprém, dolomit sziklák és kőkávás kút a vízvezetéki szivattyú-telepnél."
Felvétel ideje: 1925. V. 25. [3.]

 

 

 

 

Irodalomjegyzék:
[1.] Varga Béla: Veszprém város lexikona, Veszprém, 2009.
[2.] Kovács Győző –Laki Pál: Csőbe terelt források avagy Vízkérdések és válaszok, Veszprém, 2016.
[3.] A kép forrása: Bognár Katalin: Cholnoky Jenő fényképei a Magyar Nemzeti Múzeum ELTE-letéti anyagában 161, FOLIA HISTORICA XXII. kötet 2002-2004. A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM TÖRTÉNETI ÉVKÖNYVE