Laczkó karsztakna

Veszprém város a II. világháborút követően hatalmas léptekkel kezdett fejlődni. A fejlődés a meglévő vízellátó rendszer fejlesztését is megkívánta, kezdve azzal, hogy a növekvő igények kielégíthetőségénék biztosítására újabb vízbázisok bekapcsolására volt szükség.
1952. végén a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda kapott megbízást a kielégítő vízellátás megoldására. Ennek a megbízásnak a keretében a Laczkó-forrás és környéke is vizsgálat tárgya lett. [1.] Veszprémben a Séd-völgyben kedvelt kiránduló hely volt már a XIX. században is a Laczkó-forrás és környéke. A napjainkban is látható forrásfoglalást a Veszprémi Természetbarát Szövetség állíttatta, amelyet a 1935-ben avattak fel. Nevét Laczkó Dezső (1860-1932) piarista geológus, múzeum igazgató és turistaegyleti elnökről kapta. [2.] Az 1952-től kezdődő kutatófúrások megállapították, hogy a Laczkó-forrás – Kis-völgy irányából tekintélyes vízáramlás észlelhető, amely vizek egy karsztakna kialakításával gyűjthetők össze. A karsztakna kiképzése 1957. végére fejeződött be. [3.]

A létesítmény rekonstrukciójára 1974-ben került sor, amelynek eredményeképpen jelentősen megnőtt a víztermelése. A létesítmény kiépítése óta a mai napig üzemel.

 

 

Laczkó forrás

 

 

Irodalomjegyzék:
[1.] Kovács Győző –Laki Pál: Csőbe terelt források avagy          Vízkérdések és válaszok , Veszprém, 2016.

[2.] www.elmenyterkep.hu
[3.] Hidrológiai Közlöny 1958. 3. szám 75. o. Tanay Jenő: Veszprém karsztvíz feltárások