Kiskúti források
A Kiskúti Csárda ikonikus vendéglátóhely volt Veszprém történetében. Az 1830-as években Zsidócsárda néven ismert kocsma nevét feltehetően a mellette épített forrás medencéjéről, a „kiskút”-ról kapta. [1.] Ez a Kiskút nevű forrás, illetve a területen lévő forráscsoport a kezdetektől fontos szerepet kapott Veszprém város vízellátásában.
Az egykori Kiskúti forrás
Veszprém város vízellátásának vízbázisát a városi vízmű üzembe állításakor 1896-ban a Kiskúti források mellett az ún. Fejesvölgyi források adták. A Kiskúti források területét meg kellett vásárolnia a városnak annak érdekében, hogy a vízvezeték építési munkálatok elkezdődhessenek, illetve hogy a forrásvíz kinyerhető, és eljuttatható legyen a gépházhoz. Ehhez mindenekelőtt gondoskodni kellett a forrás foglalásáról. A forrás vizét a Nagy, vagy más néven Vízvezetéki Gépházig lefektetett kőagyag csövekkel gravitációsan juttatták el a szivattyútelepig.
A vízbázis egészen az 1950-es évekig megfelelően működött, azonban a létesítmények felújítása 1958-ra sürgető feladattá. vált. [2.]
Mivel a források hozama csökkenő tendenciát mutatott, illetve a vízigények jelentősen nőttek a XX. század második felében, ezért szükségessé vált a területen egy fúrt kút kialakítása is. A 120 m-es Kiskúti-kút 1975-ben létesült a források mellett. Ez a fúrt kút jelenleg tartalék vízbázisként bármikor üzembe helyezhető.
A forráscsoportoktól induló egykor használt gravitációs vízvezeték aknái ma is láthatóak a Séd patak partján.
Irodalomjegyzék:
[1.] www.Vp7nap.hu
[2.]Kovács Győző – Laki Pál: Csőbe terelt források avagy Vízkérdések és válaszok, Veszprém, 2016.
A vízbázis egészen az 1950-es évekig megfelelően működött, azonban a létesítmények felújítása 1958-ra sürgető feladattá. vált. [2.]
Mivel a források hozama csökkenő tendenciát mutatott, illetve a vízigények jelentősen nőttek a XX. század második felében, ezért szükségessé vált a területen egy fúrt kút kialakítása is. A 120 m-es Kiskúti-kút 1975-ben létesült a források mellett. Ez a fúrt kút jelenleg tartalék vízbázisként bármikor üzembe helyezhető.
A forráscsoportoktól induló egykor használt gravitációs vízvezeték aknái ma is láthatóak a Séd patak partján.
Irodalomjegyzék:
[1.] www.Vp7nap.hu
[2.]Kovács Győző – Laki Pál: Csőbe terelt források avagy Vízkérdések és válaszok, Veszprém, 2016.